Sziasztok!

Március 31-én volt pont pontosan egy éve, hogy beköltöztünk a saját házunkba, és ennek apropójából eszembe jutott a legelső bejegyzésem, amiben többek között arról is írtam, hogy mik voltak azok a számunkra fontos dolgok, amik alapján nekiálltunk a házkeresésnek. Így utólag belegondolva vicces, hogy ennek a fele sincs meg a mostani házban, azonban nem bánjuk, hogy végül így alakultak a dolgok. Arra gondoltam, mesélnék nektek picit arról, hogy milyen kompromisszumokat kellett kötnünk végül azért, hogy most ebben a házban lakhassunk.

Kert, udvar, műhely

Az egyik fő szempontunk az volt, hogy a kert legyen kellően nagy ahhoz, hogy megvalósíthassuk azt, amit szeretnénk: tágas udvar, padokkal rendelkező kiülős rész, nagy kert, ahol mi magunk termeszthetünk zöldségeket és gyümölcsöket – és ez össze is jött. Elnézve a mai kertes házakat mindegyik picike portával rendelkezik, ezzel szemben a miénk 1600 négyzetméteres, ami hatalmas. A kutyánk miatt jelenleg már ketté van választva a porta, így lett egy nagy udvar rész és egy még nagyobb kert is, ahol már tavaly is volt egy kis veteményesünk, illetve terveink is vannak még vele bőven – például van egy rész, ami a porta legvégén van, kissé eldugott helyen, az az én kis területem lesz, nemsokára meg is kezdem az ottani munkálatokat.

Szerettünk volna még egy kinti műhelyet vagy olyan melléképületet, amiből ez kialakítható – ebben is szerencsénk volt, mert ezzel is rendelkezett már a ház. Van egy nagyon hosszú épületsor, ami anno disznóólként funkcionált – úgy 15 évvel ezelőttig -, ennek a sorsa még kérdéses, illetve van egy nem túl nagy műhely is, ahol mindketten tudunk barkácsolni, alkotni.

Tágas nappali, egyterű konyha-étkező

Sajnos a legtöbb kompromisszumot pont a ház belső terével kapcsolatban kellett meghoznunk, ugyanis jelenleg nem rendelkezik se nappalival, se egybenyitott étkező-konyhával. A nappalit falbontással fogjuk megoldani, azonban azon, hogy egybenyissuk-e a helyiségeket, még gondolkozunk. Számomra a legnagyobb lemondás a konyha lett, ugyanis szerettem volna olyat, ami kellően tágas, és van egy hatalmas ablaka, ami az udvarra néz – ebből semmi nem jött össze. A konyhám most pici, az ablak pedig telekhatáron van, így a jogszabályok miatt kicsi és magasan van, ezáltal nem is túl világos a helyiség. Ezzel még lesz dolgunk bőven, de megpróbálunk belőle valami olyat kihozni, ami mindkettőnk tetszését elnyeri.

Két szoba plusz kreatív sarok

A szobák számával szerencsénk volt, ugyanis nem csupán két hatalmas szobával rendelkezik a ház, hanem két félszobája is van. Az egyik nagyobb a hálószobánk lesz, az pedig, amelyikben most vagyunk, jövőbeni gyerekszoba. Jelenleg azért nem tudunk abban a szobában lakni, amiben alapból terveztük, mert egyrészt a falai szörnyű állapotban vannak, másrészt most még a két szoba egymásból nyílik, és előbb szerettünk volna külön ajtót nyitni neki, és utána beköltözni.

Bár külön kreatív szobám nem lesz, a jelenlegi szobánk egyik sarkában került kialakításra a “dolgozórészleg”, ahonnan jelenleg is írom nektek a bejegyzést – erről mutattam is már nektek képeket ebben a bejegyzésben -. Ennek a saroknak a sorsa még kérdéses, én úgy tervezem, hogy amíg nem érkezik meg a babaszoba lakója, addig ez itt marad, aztán majd látjuk, hogyan tovább.

Fürdőszoba és WC külön helyiségben

Az udvarra néző ablakos konyha mellett a másik nagy kívánságom az volt, hogy a fürdőszoba és a WC két külön helyiségben helyezkedjen el – sajnos ez sem jött össze, viszont cserébe nem egy, hanem rögtön két fürdőszobával is rendelkezik a ház. Még gondolkozunk azon, hogy milyen megoldással oldjuk meg ezt a problémát, azonban picit kárpótol az, hogy ha elkészül a kisebbik fürdőszoba, akkor oda fog átkerülni a mosógép, és a fő-fürdőszobában már nem fogja legalább ez elrontani a látványt.

 

Ezeken kívül voltak még olyan dolgok, amik prioritás szempontjából hátrébb sorolódtak, ezek közül néhány megvalósult ( például szerettem volna, ha a ház az utcáról nézve nem konkrétan a telekhatáron fekszik, mert nem szerettem volna, ha az ablakunk alatt sétálgatnak, és ez össze is jött ), illetve olyanok is, amikről inkább csak ábrándoztam, és végül nem valósultak meg ( például vízpart közelsége, hatalmas fenyőfákkal árnyékolt udvar ). Ezeknek egy részét ugyebár mi is meg tudjuk csinálni – például fenyőkkel beültetni az udvart -, azonban ennek idő kell, míg kialakul. Soha nem mondanék olyat, hogy nem szeretek itt élni, hiszen imádom a házat, de tény, hogy jelenleg még nincs meg az a bája, amire vágytam – de előttünk az élet, és majd minden szépen kialakul. 🙂