Sziasztok!

Több szobanövényekkel foglalkozó bejegyzésem is volt már a blogon, ám eddig soha nem írtam konkrétan arról, hogy miként és hogyan gondozom őket. Mivel egy-egy pont önmagában nagyon rövid bejegyzést eredményezett volna, ezért úgy döntöttem, hogy összevonom őket, és a mai posztban többféle praktikáról is mesélek nektek – locsolásról, permetezésről, átültetésről, portalanításról.

Átültetés

Kezdjük is rögtön az egyik legfontosabb kérdéssel: mikor kell átültetni a növényeket? Én általában két dolog miatt szoktam átültetni őket: ha kinőtték a cserepet, vagy pocsék minőségű földben vannak. A föld minőségét ti magatok is látjátok, általában a multikból beszerzett növényeknél fontos ez, de azt vettem észre, hogy boltfüggő is, hogy milyen földbe kerülnek a növények. Van, amit még hosszú ideig az eredeti közegben hagyok, de van olyan is, amit azonnal lecserélek. Azt, hogy kinőtték a cserepet a legkönnyebben úgy állapíthatjuk meg, hogy megvizsgáljuk a gyökerét. Ha a cserép alján már bújnak kifele, akkor ideje nagyobba ültetni, ha nem, és jó a föld, akkor nyugodtan hagyhatjuk még benne.

Locsolás

Ez az a pont, amire nincs egy tuti recept, ugyanis ahány növény, annyiféle vízigény. Fontos, hogy minden növényt a megfelelő módon öntözzünk, különben csak azt fogjuk elérni, hogy tönkremegy. Fontos továbbá a víz hőmérséklete is: mindig langyos vízzel öntözzünk, a túl hideg vagy túl forró víz tönkreteheti a növény gyökerét. Ha van rá lehetőségünk, akkor használhatunk esővizet is, amikor tehetem, akkor néha ezzel locsolom őket, és meghálálják.

Plusz tipp, hogy hogyan ellenőrizd le, hogy kiszáradt-e a föld: ehhez nem elég csupán a felszínét megnézni, érdemes ehelyett az egyik ujjunkat beledugni a földbe, így érezhetjük, hogy csak a felszíne száraz-e a földnek, vagy a teljes területe.

Permetezés

Több olyan szobanövény is van, ami igazán meghálálja azt, ha néha permetezzük a leveleit – ehhez szintén langyos vizet használjunk. Ügyeljünk viszont arra, hogy nem minden növény igényli és szereti a permetezést, sőt van olyan, aminek kifejezetten káros – például a Fokföldi ibolyának, aminek ha vizes lesz a levele, az elkezd utána leszáradni és leesik. Ügyeljünk tehát arra, hogy csakis olyan növényt párásítsunk, amit szabad és kell neki.

Portörlés

Akinek nincs szobanövénye, az amikor meghallja azt, hogy a növényt is portalanítani kell, először mindig felhúzza a szemöldökét ezen a tényen. Pedig fontos lépés ez ahhoz, hogy szép és egészséges növényeink legyenek. A levelekre ült porréteg akadályozza a fotoszintézist és a növény fejlődését, ezért is fontos, hogy eltávolítsuk róluk a port. Többféle praktika is van erre, a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás az, ha lezuhanyoztatjuk őket. Általában én is szoktam ezzel élni, azonban van egy másik módszer, amit szintén kedvelek: a sör. Sokszor jártam úgy, hogy a zuhanyoztatás után bár maga a növény tiszta lett, azonban a levelek foltosra száradtak. Ha sörrel mossuk át őket, akkor szépek fényesek, foltmentesek lesznek. Csupán arra figyeljünk, hogy alkoholos változatot használjunk, illetve hozzá nagyon puha rongyot, hogy véletlenül se sértsük fel a leveleket.

A szőrös levelű növényeket – például Fokföldi ibolya – nagyon puha ecset segítségével portalanítsuk le, ezeket ugyanis tilos zuhanyoztatni vagy vízzel letörölni.

Tápoldatozás

Nagyon megoszlanak arról a vélemények, hogy kell-e tápoldatozni a szobanövényeket vagy sem. Én szoktam, ugyanis hihetetlenül meg tudják ezt hálálni. Általában folyékony tápot használok, amit a leírásnak megfelelően az öntözővízbe keverek, és ezzel locsolom őket. Itt viszont fontos betartani mind a mennyiséget, mind az ajánlott tápozási gyakoriságot. Tavasztól őszig én általában kéthetente adok nekik tápot, de van, hogy három hetente jutok el odáig, viszont ennél gyakrabban nem szoktam és nem is ajánlatos. Télen a havi egy alkalom az, ami nekem bevált, ilyenkor ennyi is elég nekik.

Nektek vannak különböző praktikátok, amiket be szoktatok vetni a szobanövényeknél? 🙂