Sziasztok!

Ahogy ígértem nektek, ma ismét a Konmari módszerről lesz szó – ha lemaradtál volna az előző részről, ide kattintva elolvashatod azt. Ma listaszerűen végigvesszük azokat a pontokat, ahogyan a könyv szerint egy selejtezés alkalmával haladni kellene, illetve néhány kiegészítő gondolatot is fűznék hozzájuk. Azonban mielőtt ezt megtenném, lássuk egyben a sorrendet.

  • Ruhák:
    • Felsők ( ingek, pulóverek, stb. )
    • Alsók ( nadrágok, szoknyák, stb. )
    • Felakasztandó ruhák ( dzsekik, kabátok, öltönyök, stb. )
    • Zoknik
    • Fehérneműk
    • Táskák
    • Kiegészítők ( sálak, övek, kalapok, stb. )
    • Adott helyre való ruhák ( fürdőruhák, egyenruhák, stb. )
    • Cipők
  • Könyvek
    • Általános könyvek ( amiket kikapcsolódásképp olvasol )
    • Praktikus könyvek ( szótárak, szakácskönyvek, stb. )
    • Vizuális könyvek ( fotóalbumok, stb. )
    • Magazinok
  • Papírok és iratok
  • Komonó
    • CD-k, DVD-k
    • Bőrápoló termékek
    • Szépítőszerek
    • Bizsuk, kiegészítők
    • Értéktárgyak ( útlevelek, hitelkártyák, stb. )
    • Elektromos készülékek ( digitális fényképezőgépek, kábelek, stb. )
    • Háztartási kellékek ( irodaszerek és írószerek, varrókészletek, stb. )
    • Háztartási fogyóeszközök ( gyógyszer, tisztítószerek, papír zsebkendő, stb. )
    • Konyhai eszközök / Élelmiszer
    • Egyéb
  • Érzelmileg fontos dolgok

Azt kell, hogy mondjam, nekem abszolút bejön a Marie Kondo által felállított lista. Szerinte először azokkal a dolgokkal kell kezdenünk a lomtalanítást, melyekhez érzelmileg nem kötődünk, így a végére hagyja a érzelmileg fontos dolgokat, és ez szerintem a legpraktikusabb megoldás.

Az egész selejtezés a ruhákkal kezdődik, és Konmari kihangsúlyozza, hogy tilos otthoni ruhává lefokozni a dolgokat. Ebbe a csapdába én magam is beleestem már, majd azt vettem észre, hogy a szekrényből szinte kifolynak az itthoninak megítélt ruhák, mégis általában ugyanazt a 4-5 darabot vettem fel. Na ennek vége, könyörtelenül kiselejtezem őket – azonban a jó állapotú, nem foltos, nem szakadt ruhákat én nem dobom ki, hanem elviszem vagy az itteni családsegítőbe, vagy a Vöröskereszthez, mert mások még hasznát fogják venni. 🙂

A könyveimet már nem kell átválogatnom, ugyanis mint az előző bejegyzésben is írtam, én ezen már túl vagyok, és ami megmaradt, azokat semmi pénzért nem adnám tovább.

Az irataimra ráfér egy selejtezés, mondjuk nem épp úgy, ahogy Konmari ajánlja – én szeretek olyan iratokat is megőrizni, amik egyszer még jól jöhetnek, és bár ez nem a legjobb módszer, ezen nem tervezek változtatni.

A komonó az a kategória, amit én csak mütyürként emlegetek. Tudjátok, mindenféle apró kacat, amik megtalálhatóak a háztartásban. Azon mondjuk meglepődtem, hogy ő ide sorolja az útleveleket, hitelkártyákat, de csak arra tudok gondolni, hogy a már érvénytelen példányokra gondol, ugye?! Szerintem ez a kategória a legidőigényesebb, de a leglátványosabb is, mert csak a saját példámból kiindulva, rengeteg mütyür van a lakásunkban.

És ha már idáig eljutottunk, jöhet a neheze, azok a dolgok, melyekhez érzelmileg kötődünk – fényképes, emléktárgyak, levelek, stb. Nem egyszerű, de muszáj őket is kiválogatnunk. Én anno nagyon sok ilyen emlékekkel bíró dolgot dobtam ki, ugyanis rájöttem, hogy amíg velük vagyok körbevéve, a múltban élek, és nem a jelenben. Az emlékek akkor is megmaradnak, mikor a tárgyak már nem. 🙂

És mint az előző bejegyzésben is említettem, én olyan ember vagyok, akinek kell egy ütemterv, egy lista, ami szerint haladhat. Konmari sorrendje alapján összeállítottam egy 30 napos lomtalanítási kihívást, melyet a napokban tervezek veletek megosztani.

Nos, kinek jött meg a kedve a selejtezéshez? 🙂