Sziasztok!

Nem emlékszem, hogy ezen a blogomon meséltem-e már nektek az egyik kedvenc facebookos csoportomról, a Magyar bloggerek és blogkedvelők közösségéről – ha itt nem is, a Lakkjegyzeten már tuti említettem. Hónapok óta folyik egy “A nap bloggere” játék a csoporton belül, melynek lényege, hogy minden nap van egy adott blogger, akitől kérdezni lehet, majd az illető egy poszton belül válaszolja meg ezeket. Csütörtökön én lehettem az “áldozat”, és örömmel fogadtam a kérdéseket. A legtöbb blogger inkább több, könnyedebb hangvételű kérdést kapott, míg én csak párat, de azok komolyabbak, kifejtősebbek – az, hogy keveset kaptam, szerintem betudható annak, hogy fogy a lendülete az embereknek, hiszen nagyon sokan túl vannak már ezen. Ám én ezt nem bánom, szeretem azokat a kérdéseket, amikre sokat lehet írni. 

Szóval, íme, ezek volnának a kérdések és a válaszaim.

1. Látszik, hogy nagyon megvisel a negatív kritika, nehezen kezeled a piszkálódást, beszólogatást. Magánemberként is nehezen viseled a kritikát, vagy ez csak a blogolásban van így?

Szerettem volna azt írni, hogy magánemberként egyáltalán nem vagyok ilyen, de sajnos ezt nem tehetem. Mostanában sokat dolgozom azon, hogy változtassak magamon ilyen szempontból, de nem tudom letagadni azt, ha bánt valami. Talán ennek köze van ahhoz, hogy a sulis időszakom alatt rengeteg bántás ért, sokszor voltam tárgya a gúnyolódásoknak, lévén nem voltam éppen olyan, mint a többiek. Sajnos nagyon érzékeny ember vagyok – itt ütközik ki a legjobban az, hogy a horoszkópom rák – , amit nem igazán engedhetek meg magamnak mostanában. Remélem, egyszer elérem a célom, és még ha csak látszólag is, de olyan könnyedén fogom venni ezeket az akadályokat, mint mások. 🙂

2. Honnan jött a blog címe?

Nagyon sokat gondolkoztam a blog nevén – képes voltam hetekig ezen agyalni, ugyanis szerettem volna egy olyan nevet, ami kifejezi azt, amiről a blogom fog szólni. Az emlék része jött a legkönnyebben: mivel ez egy személyes blog, ide az én kis dolgaimat, emlékeimet firkantom le. A buborék része már nehezebb döntés volt, de azért tettem le emellett a voksomat, mert tudom: az emlékek könnyen elszállhatnak, kipukkanhatnak, mint a szappanbuborék. És hogy velem ez ne történjen meg, hogy minden olyan apró pillanatra emlékezzek, ami nekem valamikor fontos volt, létrehoztam az Emlékbuborékot, ahova összegyűjthetem ezeket a momentumokat.

3. Látom, nem szereted a trollokat. Te már trollkodtál valahol? Ha igen, hol és miért? Ha nem, miért nem, és mi vinne rá a trollkodásra?

Nem igazán találkoztam még olyan emberrel, aki szerette volna a trollokat, lévén ők nem építő jellegű kritikát fogalmaznak meg, hanem céljuk a másik fél lejáratása. Éppen ezért nem trollkodtam még sehol, és soha nem is akarok. Ha nekem bajom van valakivel, akkor én azt arccal–névvel felvállalva mondom meg az illetőnek, lehetőség szerint kulturált módon megfogalmazva. Én még mindig az vallom, hogy a trollkodás a legundorítóbb dolog a világon: ha valakinek nem tetszik valami, vállalja fel a véleményét, és ne rejtőzzön a névtelenség mögé. 

4. Elmeséled, melyik volt AZ a termék, amiről ABBAN a bejegyzésedben írsz, amit visszautasítottál, más bloggerek pedig sorra hozták le róla a posztokat?

Abban a posztomban is írtam, hogy nem véletlenül nem említettem meg se bloggereket, se cégeket – nem célom lejáratni, bemocskolni senkit, és tisztában vagyok vele, hogy ha kiadnám a cég nevét, én ütném meg a bokámat. Ráadásul ha kiírnám a termék nevét, két másodperc alatt rá lehetne jönni, melyik cég forgalmazza – szóval szerintem érthető okokból passzolnám ezt a kérdést. 🙂

5. Mutatsz egy képet a dark korszakodból?

Hajjaj, sosem szerette magam mutogatni, de most a kérdező kedvéért kivételt teszek, és előástam magamról egy-két régebbi képet – ami nem volt egyszerű, mert sosem szerettem, ha fotóznak, saját magamat sem szeretem fotózni, így elég kevés kép született rólam, amiknek a fele ráadásul vállalhatatlan. 😀 Az csak véletlen, hogy mindegyik képen a kedvenc csipkés fölsőm van rajtam. 😀

 

6. Miért tartod gyerekesnek “GothicBeauty blog”-odat?

Talán nem fogalmaztam éppen a legjobban akkor, mikor ezt írtam. Jobban illene rá az, hogy már nem éreztem a magaménak. Sajnos a felnőtté válás során fokozatosan kellett elhagynom a goth stílust – kifejtés a következő kérdésnél-, és mivel a posztoknak már nem volt köze a stílushoz, így úgy éreztem, kell a váltás. 

7. Emlékszem rád MGC-ről ghost girl talán? Ez volt a nicked. Miért hagytad el a stílust vagy úgy érzed, hogy “kinőtted”? Mesélsz erről egy picit?

Igen, MGC-n GhostGirl néven futottam – és megannyi szép emlék jutott most eszembe erről. 🙂 Mint fentebb említettem, sajnos muszáj volt ezt tennem. Kis városban nőttem fel, ahol nem voltak éppen elfogadóak a stílusomat illetően, nem vettek elég komolyan, bármiről is volt szó. Élveztem hosszú szoknyában, fűzőben és feltűnő sminkkel mászkálni, suliba járni, de be kellett látnom, hogy ezt el kell hagynom. Viszont ez leginkább az öltözködésemet érintette, tehát ma már nem ilyen ruhákban járkálok, azonban a stílus szeretete megmaradt, még mindig szívesen hallgatok goth-metal együtteseket, csak kicsit “csöndesedtem”. 

8. A blogod webcímében a PE miből származik? Mi a jelentése?

Ezt már mások is megkérdezték, tehát akkor itt válaszolnék rá: nem jelent semmit. 🙂 Ahhoz, hogy wordpressen blogolhassak, szükségem volt egy ingyenes domain-re és tárhelyre, és mivel nem tetszett az, hogy “emlekbuborek.wordpress.hu”, mert túl hosszúnak találtam, választottam egy rövidebbet, mégis megjegyezhetőt. Ha látom, hogy komolyan fogom gondolni ezt a blogot, saját domain-re váltok, és elhagyom a .pe végződést.

Innen is szeretném megköszönni az illetőknek a kérdéseiket, nagyon élveztem rájuk válaszolni. Amennyiben kérdésetek van, nyugodtan feltehetitek nekem. 🙂